Disszonancia

Zita vidéken született. Kisgyerek kora óta tehetségesen játszik hangszeren: oboázik. Minden vágya, hogy zenész legyen. Ez az álom beteljesülni látszik, mivel felveszik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre. Ám a felhőtlen boldogságot visszarántja a hétköznapokba az a hír, hogy Zitának költöznie kell. Megijeszti a nagyvárosi lét; az utcák hálózata, a közlekedési eszközök, a rengeteg semmitmondó arc, a tömeg. Honvágya van. Érzi, amióta Budapestre költözött, kedvetlenebb, sietősebb, kevesebb a szabadideje. Ezeken még túl tudná tenni magát, hozzászokna, csakhogy akad még egy bökkenő: összetűzésbe keveredik egyik fuvolista csoporttársával – Vikivel...